Nyáron végre nem kell iskolába rohanni, több a szabadidő, és a gyerekek többet lehetnek a friss levegőn. Ilyenkor sok szülő felteszi a kérdést: „Elég, ha csak játszik egész nap?” „Nem kellene valami tanulósat is csinálni?
A válasz egyszerű: a mozgás az egyik legjobb „tanulás”! Nézzük, hogy miért, és hogy mit érdemes mozogni a nyári szünetben!
A nyári mozgásfejlesztés előnyei
A mozgás nemcsak energialevezetés, vagy szórakozás, hanem az idegrendszeri érés, tanulás és érzelmi stabilitás alapja. A nyári mozgásfejlesztés így nemcsak hasznos, de természetes lehetőség a gyerekek fejlődésének támogatására.
>>>A WHO ajánlása szerint az egészséges, 5 év alatti gyermekek naponta összesen minimum 3 órát töltsenek aktívan. Az egészséges 5-17 éves gyermekek végezzenek naponta összesen minimum 60 percig tartó közepes vagy erőteljes fizikai aktivitást, akár részletekben, napi 2x30 perc bontásban.
Alsósoknál még sok alapmozgás és idegrendszeri funkció kialakulóban van, ezért kulcsfontosságú az elegendő és megfelelő napi mozgás, felsősöknél pedig fontos a megerősítés, a testtudat, kitartás és önszabályozás fejlődéséhez.
Egy túra, mászás, mezítlábas játék vagy vízi kincskeresés mind-mind sokkal több, mint játék: érés, tanulás és fejlődés.
Miért olyan fontos a mozgás? Mert:
- megalapozza az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket ( figyelem és koncentráció, testtudat és téri tájékozódás, finommotorika és kézmozgás, egyensúly és nagymozgások, szem-kéz és szem-láb koordináció, beszéd és szókincs, szociális képességek)
- erősíti az idegrendszeri kapcsolatokat, amelyek szükségesek az íráshoz, olvasáshoz, figyelemhez
- javítja az agyféltekék együttműködését (pl. keresztező mozgásokkal)
- csökkenti a szorongást
- fejleszti az önszabályozást, viselkedést és stressztűrést
- erősíti az önbizalmat, önkontrollt és érzelmi egyensúlyt,
- és egyszerűen boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá teszi a gyerekeket.
Mindennapi mozgásos tevékenységek, amelyek során a gyerek észrevétlenül fejlődik:
Közös séta vagy kirándulás: nemcsak a lábakat, hanem a figyelmet, téri tájékozódást és az állóképességet is fejleszti – közben lehet beszélgetni, felfedezni.
Labdajátékok (dobás, elkapás, célba dobás): fejlesztik a szem-kéz koordinációt, térérzékelést és gyors reakciókat.
Ugrálás, futkározás, mászás: akár a kertben vagy a játszótéren – ezek alapvetően szükségesek az idegrendszer éréséhez.
Egyensúlyozás (padkán, rönkön, ugrókötelezés): serkenti a testtudatot, segíti a mozgástervezést, koncentrációt.
Tánc, zenére mozgás: segíti a ritmusérzék, testérzékelés és a finommotorika fejlődését – ráadásul örömteli tevékenység.
Kertészkedés, kinti házimunka (gereblyézés, öntözés, gyümölcsszedés): hasznosnak érezheti magát a gyerek, közben erősödik a finom és nagymozgás.
Biciklizés, roller, görkorcsolya: kiváló egyensúly- és koordinációfejlesztők, a mozgástervezést is
A mozgás nem „plusz”, hanem „alap”! A gyerekeknek nem kell tehát feltétlenül „különóra”, ha elegendő természetes, változatos mozgásélményhez jutnak – például nyáron, játék közben. A játék pedig soha nem „csak” játék, hanem egyben idegrendszeri fejlesztés – méghozzá a leghatékonyabb módon: örömmel. természetesen, minden nap.
Szülőként a legnagyobb ajándék, amit adhatsz: idő, tér és lehetőség a mozgásra.
Szerző: Bajory Melinda